Ma céges "fun day out" volt, gondolom mondanom sem kell, hogy már tegnap szarul aludtam miatta: egy az egyben osztálykirándulás hangulatom volt, amikor nincs menekvés, egész nap össze vagyunk zárva, és jópofizva csapatot kell építeni. Annyi szerencsém van, hogy már nem vagyok 13, szóval pakoltam be fejhallgatót meg könyvet, hogy ha túlstimulál a helyzet, egyszerűen fogom magam és elvonulok egy kicsit.

Aztán persze minden okésan sült el, egy ponton voltam csak kicsit felbaszva, amikor összeálltunk az egyik, kicsit introvertáltabb munkatárssal, hogy akkor megejtünk egy kis csendespihenőt egy leterített pokrócon - erre nem követett minket mindenki, és nem sokkal később az egész csapatunk ott dumált a fejünk felett?

Mindenesetre amikor nem sokkal később egy másik munkatárs felajánlotta, hogy akkor ő meglép, van még a kocsijában hely, ki akar jönni, rárepültem a lehetőségre és csak úgy porzott utánam a föld a parkolóba rohanva. A kocsiban a kínos csendet elütve még elővettem az "az emeletes buszok ijesztőek" és a "a körforgalmaknak semmi értelme" stand up számaimat, hogy aztán hazaérve biciklire pattanjak és elmenjek 15 km-t tekerni meg a Trent partján ülni és nézni, hogy úszik el a dinnyehéj, mert JÉZUS MÁRIÁM de elfáradtam és a tököm telelett az emberekkel.

Amúgy Medvegy is hazaért időközben, szóval helyreállt a rend a családban, a macska sincs már teljesen kiakadva.

Dolgok, amiket csináltam, amíg a férjem hitvány módon magamra hagyott

- Voltam kétszer boxon, és az edző megdicsért, hogy jó látni, hogy milyen sokat fejlődtünk.

- A macska teljesen kiborult, hogy az otthon ülős ember nem ült folyton otthon, néha a tököm tele volt vele, most is úgy írok, hogy az ágyon hasalok, ő az mellkasom-állam alatt, és gépelés közben nyalogatja a csuklómat.

- Elvittem magam egy randira a könyvtárba, három órán át ültem az egyik sárga fotelben, olvastam, kávéztam, Sonata Arcticát hallgattam (nyilván régit, nem az új albumot) és közben néztem az ablakon át a szakadó esőt. Rég éreztem ilyen fokú elégedett boldogságot.

- Vettem szatén anyagot, mert olvastam, hogy a szatén párnahuzat az fényes haj, ránctalan fej és az örök élet titka, és varrtam magamnak egyet. Varrok majd még egyet, a maradék anyagból hajgumikat is csinálok, meg lehet egy kis szatén topot is - csak jelenleg gyűjtöm az erőt, mert ki gondolta volna, hogy a szatén csúszik, mint a fene, vagyis gyötrelmes kézzel varrni.

- Vágtam a hajamból, nem sokat, csak kicsit fazonra meg szinteztem. Ha megunom, lehet lecsapom vállig.

- Leporoltam a zongorát és rendeltem egy kezdőknek szóló tankönyvet. Jövő ilyenkor már Sabaton számokat akarok játszani.

- Este unatkoztam, szóval átrendeztem a nappalit és rendet raktam a hálóban/malac szobájában. Medvegy nem volt annyira lelkes, amikor közöltem, hogy rendelhet hosszabb HDMI kábelt, mert a régi nem ér el a tévé új lokációjához. 

Grass Widow

Kijött egy új Nightwish szám, és rádöbbentett, hogy még mindig ők a kedvenc zenekarom, akik pontosan a lelkem frekvenciáján játszanak.

Medvegy hazautazott Budapestre, szóval most egyedül leszek szerdáig. Az első két nap eddig szupika, dokumentumfilmeket néztem, túlárazott Lushos fürdőbombákkal kádaztam, előtte meg sérvet kaptam, amikor egyedül cipelhettem haza a tízezer kiló macskakaját.

Meg nem tudtam aludni éjjel, mert nem volt kihez hozzábújni.

Kezdek egyre jobban összebarátkozni az egyik introvertált munkatárssal, meglepő dolgokban és teljesen váratlanul rezonál össze az ízlésünk, jelenleg egy általa ajánlott könyvet olvasok és imádom (másik epik példa: hétfőn a team meetingen ő zongorázott a háttérben, egyik dallamot a másik után, amikor az egyikre felkaptam a fejem, hogy "ez az Elfen Lied?"), aztán meg tök szerencsétlenül érzem magam, amikor munkaidő végén ahelyett, hogy elrohannék, megállok az asztala mellett és megvárom, amíg elkészül, hogy együtt sétálhassunk ki az épületből, hogy JÉZUS MÁRIÁM most magában biztos a háta közepére nem kíván.

Aztán persze Medvegy meg Angol anyám is jól letoltak, hogy ne legyek már ilyen. Faszom a néha már kétszínűségbe hajlóan udvarias britekbe, akik miatt ilyen trust issue-im vannak.

Nem tudom, minek fáradtam nyári ruhák vásárlásával, amikor Angliában élek.