Idén hirtelen és lesből csapott le rám a karácsony, tegnap döbbentem rá, hogy teljesen megfeledkeztem az ajándékokról (konkrétan három emberrel ajándékozunk csak, szóval ez művészet), nem készültem fel lelkiekben a sütés-főzésre, azt alig tudom, melyik napokon kell dolgoznom és melyiken nem. Szégyen ez, szégyen.
Ha már szégyen, közeleg az első évfordulóm A Banknál, szóval vicces volt, hogy egy napon kaptam az emailt arról, hogy úton van felém az ajándékcsomagom az alkalomra, mint amikor a menedzsereink megálltak mellettünk Nagydumással, hogy legyünk kedvesek követni őket egy meeting terembe - gondolom senki sem lepődik meg, újra le lettünk teremtve, hogy legyünk már kedvesek kevesebbet pofázni, vagy legalább kevésbé feltűnően. Megígértük, hogy mostantól jó gyerekek leszünk, majd amikor halálra váltan visszasétáltunk az asztalainkhoz és elmondtuk a többieknek, mi volt, nem akarták elhinni, hogy nem viccelünk. Fuck my life.
Azt meg meséltem, hogy a félmaratonra összekészítettem magamnak egy fasza playlistet, meg letöltöttem a két kedvenc youtube videómat hangfile-ban, hogy ne unatkozzak a három óra alatt, erre mit hallgattam egész végig a három óra alatt..?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése