Kellett a hely a könyvespolcomon a frissen kiolvasottaknak, úgyhogy könnyes szemmel a hátsó sorba (helytakarékossági célzattal néhol muszáj két sorba rendezni a könyveimet) száműztem gyerekkorom kedvenc Pokoli történeteit. Már régóta nem olvasom, és ha mégis, csak azért, hogy megállapítsam, milyen giccses és hatásvadász.
Ja, és remélem Uram s Parancsolóm nem veszít a férfiasságából, ha sorozatosan lealázom Soul Caliburban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése