Eredettörténetünk - vágatlan és romantikátlan verzió

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon gagyi közösségi oldal, amit úgy hívtak, hogy Veledutaztam.hu*.

*ami lényegében a mai Pesten láttalak facebook csoport elődje.

Akkoriban, a távoli kétezres években menők voltak a közösségi oldalak, én pedig szerettem profilokat csinálni, szóval amikor Zsófi küldött nekem meghívót (ha jól emlékszem, meghívós volt, ugye..? de az tuti, hogy te mutattad az oldalt), lelkesen regisztráltam (és jelölgettem az embereket: fiúkat, lányokat véletlenszerűen - bárkit, aki szimpibb volt.
Meg egy bizonyos valakit is, aki ma már Medvegy néven fut.)
Éééés itt figyel be, hogyan módosulnak az emlékeink az évek alatt: Medvegy felhívta a figyelmem, hogy ő jelölt be engem először, nem fordítva.
Upszika.

Az viszont utólag érdekes, hogy ugyan nem akartam "pasizni", kezdeményező fél pedig végképp nem voltam soha, de neki írtam egy levelet ("Szia, szereted a mazsolát?").
Amire Ő nem válaszolt.
Szóval vállat vontam és éltem a kis életemet tovább.

Eltelt egy fél év, a veledutaztam.hu-nak le is áldozott (akkor kezdett felfelé ívelni a facebook, átváltottam arra), már fel sem jártam, amikor augusztus 22-én email értesítőt kaptam: levelem érkezett az oldalon. Tőle.

Az a levelezés sajnos már nincs meg, mert az oldal törlődött a profiljainkkal és legelső kis cuki beszélgetésünkkel együtt (annyi még rémlik, hogy Medvegy tett valami megjegyzést az emós profilképemre), de mindenki szerencséjére nem sokáig maradtunk dokumentálatlanok, mivel gyorsan MSN-re váltottunk, amit mint korábban mondottam volt, rögeszmésen naplóztattam:

CITROMAIL, PLS

Minden remekül alakult: órákon át beszélgettünk, a kicsi nem egészen 17 éves Sieglinde naplójában megjelentek a véletlenül elejtett félmondatok egy bizonyos D.-ről, aztán az addig ígéretes események hirtelen váratlan fordulatot vettek - egy délután MSN-re belépve a személyes üzenetében szivecskéket, szivárványt és egy kezdőbetűt láttam. Pár nappal később bejelölte facebookon, hogy kapcsolatban van.

Az őrjöngés igen enyhe kifejezés arra, amit valóban műveltem.

már ekkor kifinomult királylány voltam

A száraz tények: Medvegy az ELTÉs gépéről lépett be, ahol a legutóbbi MSN-es beállításai voltak - a személyes üzenete is az akkori barátnőjére utalt a szivecskével és a kezdőbetűvel.
Mivel túl büszke voltam rákérdezni, ő azt hitte, lekoptatom a diszkrét hallgatással.
(fun fact: a problémamegoldó képességem azóta nem sokat javult)

Ezután majdnem egy hónapig nem beszéltünk, én passzív-agresszívan nem szóltam hozzá, ő meg nem értette, mi is történt.
Október elején ő törte meg a jeget, újra rám írt: én kimérten válaszolgattam. Végül nagy nehezen tisztáztuk a félreértéseket és lefixáltunk egy randit a Margitszigetre, és október 7-én, szerdán fél négykor találkoztunk először élőben a Blaha meki előtt.

A többi pedig már híres dátum és történelem.

További mókás adatok:

- Medvegy mondta ki először az Sz-betűs szót, kb. a harmadik randinkon.

- Legelső közös képünk egy mediamarktos kiállított telefonnal, poénból fotózva, dátum szerint 2009. október 14-én:

- 2010. októberében mentünk először közösen, kettesben nyaralni Athénba - mivel iskolaidőben volt, anyukám igazolta le a hiányzásaimat miatta...

- 2010. október 17-én egy év intenzív randevúzás után (átlag 6 találkozás/héttel) "összeköltöztünk" - vagyis Medvegy beköltözött hozzánk, "átmenetileg, amíg talál albérlet":

- 2012. augusztus 21-én az olasz tengerparton féltérdre ereszkedett és feltette a Nagy Kérdést - állítólag komplett kis beszéd is volt előtte meg a teljes nevemen szólított, de én annyira meglepődtem, hogy beszűkült tudattal még az Igen-t sem mondtam ki normálisan, csak a nyakába borultam:

- 2013. február 27-én, hosszas felújítások után birtokba vettük a saját kis lakásunkat, ahol jelenleg is élünk (a kép bal oldalán van az asztalom, ahol most írok):

...és ha csak el nem üt valamelyikünket egy villamos, 2017. augusztus 4-én lassan hét év vadházasság után hivatalosan is asszonyává tesz: