2019. augusztus 15., csütörtök

Ich sitz in einem Starbucks in Phuket*

*amúgy nem, itthon ülök Budapesten, csak ha mostanában a környezetem azt látja, hogy átszellemült arccal ülök és nézek a messzeségbe, közben jó eséllyel ezt a számot üvöltöm magamban nagy beleéléssel.

Lidl-ben.
- Az a joghurt nem vegán.
- Tudom, de D-nek veszem.
- Akkor jó. Mert figyelek ám.
Amúgy nem vagyok nagy térítő semmilyen értelemben, se vegán, se hulladékmentes, se egyéb téren, de örül a kis szívem, amikor látom a barátnőmet, hogy csak a zsemlét teszi műanyagzacsiba, előtte minden gyümölcsöt és zöldséget csak úgy simán rak a kosárba. Apróságok.

Megint kezdenek romantikus gondolataim lenni a suliról, ami egyértelmű jele annak, hogy túl régóta tart a nyári szünet és túl sok a szabadidőm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése