2012. november 19., hétfő

Medvegy szerint javíthatatlan idealista vagyok. Meg naiv.
Lehet benne valami, mert szokásom a legjobbat remélni az emberektől, az élettől, az adott helyzettől. Néha nagyokat koppanok, néha győztesen felvisítok (mint ma, amikor a tuti bukásnak elkönyvelt, 12.5 ponttól átmenős zéhán 12.5 pontot értem el). Szeretem a szélsőségeket, szeretek hasfájásig nevetni, még akkor is, ha előtte hasfájásig sírtam.
Szeretem, hogy ilyen vagyok, és remélem, soha nem fásulok bele az életbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése