Ma megtörtént Kicsi Kincsem (aka Dorci, a macska) férfiatlanítása.
Egyedül voltam, mert felnőtt vagyok, és a felnőtteknek nincs szükségük más felnőttek kíséretére, ha felnőtt dolgaikat intézik.
A váróban még egész jól voltam, a dokival is határozottan fogtam kezet és közöltem a nevem, Dorc állapotát és a szükséges beavatkozást. De amikor megkapta az altató injekciót, és elkezdett szédülni majd kifeküdt, én folyamatosan simogattam és először csak nagyokat nyeltem, aztán amikor kidőlt, én elkezdtem bőgni, de úgy, hogy a beavatkozás alatt ki kellett mennem az utcára.
Most itthon vagyok az önkívületi állapotban leledző jószággal. Egy kis időre felkelt, akkor megpróbált elvergődni az alomig, de amikor elkaptam, az erőlködéstől behányt, majd be is kakilt. Majdnem megszakadt a szívem, amikor láttam, a tekintetéből süt a szégyen.
Hosszú lesz ez a nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése