Néha olyan gyerekesnek érzem magam, de ma egész nap boldoggá tett a tudat, hogy levágtam a hajam! én magamnak! és nem lett borzalmas!
Meg van valami végtelenül felszabadító abban, hogy meg tudtam változtatni a kinézetemet*, a saját kezemmel, kb. két perc alatt.
Miért nem tudok a kicsit lassabb testalakításoknak is így lelkendezni meg egyáltalán, tudatában lenni**. Nyaff.

*haha, a legtöbben észre sem vették azt a kb. két centit, amit levágtam.

**én olyan típus vagyok, hogy tökéletesen ugyanolyannak éreztem magam 58 és közel 80 kilósan is (kövérnek), szóval eléggé függök a mérlegtől és a környezetem visszajelzéseitől.

Ma nagyon nem volt kedvem tanulni, és régóta fodrászhoz kéne mennem, de sajnálom rá a pénzt.

Egy darabig a frufrun is gondolkodtam, de ollóval az egyik, a hajammal a másik kezemben ahhoz már nyúl voltam. De elvileg nem basztam el, na majd kiderül. 

De egyszer már vágtam magamnak a hajam, és amikor utána újra fodrászhoz mentem, nem tett megjegyzést rá, szóval csak nem vagyok annyira béna.

Nem is értem, miért kaszálták el a Girlboss-t. Harmadjára nézem újra, furcsán motivált leszek tőle.

A tavaly már durván leszelektált ruhatáramat ma újra átnéztem, kínosan kevés ruhát hordok abból, amennyi valóban van.

Ma annyira nagyon kívántam a sült krumplit, hogy bementünk a mekibe, kértünk egy kis krumplit elvitelre, és hazafelé sétálva megettük.

Meg kéne tanulnom varrni. Kéne egy varrógép.

Ma elkövettem azt a hibát, hogy megpróbáltam megvédeni valakit egy vegán facebook csoportban, ami után persze én is le lettem oltva és utána fél óráig remegett a kezem a billentyűzet fölött.

Minél több ideje vagyok ezekben a csoportokban, egyre inkább megerősítést kap az elméletem, hogy négyféle ember fordul elő, gyakorisági sorrendben:

- a kisebbségi komplexusos, akinek kell valami kifogás, amitől felsőbbrendűnek érzi magát más embereknél,

- az evészavaros, akinek kell valami új szabályrendszer, ami alapján az étkezés köré csavarhatja az életét és tiltott-nem tiltott ételeket jelölhet ki,

- az elborult állatvédő, aki szerint állatot tartani eleve nem vegán és a vakvezető kutyákat kizsákmányolják,

- a többiek.

Dühös vagyok.

Kajás vallomások

Nagyon nem szeretem, ha mások látnak evés közben, étteremben is igyekszem úgy ülni, hogy háttal legyek a teremnek.

Nem voltam válogatós kisgyerek, de kevés zöldséggel-gyümölccsel kapcsolatban változott azóta a véleményem: amit akkor nem szerettem, azt most sem. Viszont az alma és a répa gyakorlatilag egy éves korom óta a kedvencem, szüleim szerint már üveges bébipapiból is alma-répa fogyott a legtöbb.

A gomba az egyetlen, amivel kapcsolatban nagyot fordult a kapcsolatunk: gyerekként undorral piszkáltam a tányéron, manapság egy-két hetente biztosan elkészítem valamilyen formában.

Nem szeretem a változatosságot, ha rákapok egy bizonyos jellegű ételre, képes vagyok akár hónapokig ugyanazt enni, minden alkalommal ugyanúgy kiélvezve az étkezést.

Egy csomó instás kajabloggert követek, de izomból tiltom azokat, akiknek a feedjük minden nap flatlayben fotózott a csicsás zabkásából áll, kék butlerses tányérban.

Things I Loved This Week

♥ EGY HÉT TAVASZI SZÜNET! ♥ új kabát! - egyszerűen tökéletes, fekete, királylányos, karcsúsított, imádom ♥ új kedvenc csoportos óra - vagyis inkább edző, mert amúgy sima ugrabugra ♥ kezdem érezni az izmocskáimat ♥ új kávézókat felfedezni ♥ letöröltem az instagramot a telefonomról - kezdett kényelmetlenül sok időt (meg mobilnetet) felzabálni, hogy minden üres percemben mások életét lestem ♥ új rúzs! - elég kalandosan beszerezve: megüzentem BFF-nek, hogy a kedvenc márkánkból akció van, ő vett egy olyan árnyalatot, amit le sem emeltem a polcról, mert nem tetszett az üvegben. aztán rajta annyira más volt, hogy már nekem is kellett és mehettem vadászni... három DMet jártam végig érte, végül az utolsó darabot hoztam el ♥ ipari mennyiségű zöldség-gyümölcs fogy ♥ csokis-áfonyás zabkásák reggelente ♥

(de sokszor szerepel az új szó ebben a bejegyzésben)

A nemrég olyan szépre takarított billentyűzetű laptopomat leöntöttem teával.

Rajta volt egy félig kész angol absztrakt, amit egy ismerős szakdolgozatához fordítottam magyarról két tábla csokiért*.

*hosszú történet.

Az egyik gyakorlatomat egy olyan pszichopata tanárnő tartja, hogy ma egy lány sírva ment ki róla.

DE egy trolibuszon utaztam Fekete Ernővel, és magamban fangirlködtem néhány megállón keresztül.

Az élet meseszép néha.

Nemzeti ünnep alkalmából tegnap megjártuk a Nemzeti Galériát, ha már Berlinben így rászoktattam Medvegyet a szép képek nézegetésére.
Előtte kicsit eltévedtünk a várban.
Látszik, milyen gyakran járunk turistáskodni.

Más: vajon majd ha saját gyerekünk lesz, hazaengednek egyáltalán a kórházból, ha bevallom, hogy eddigi életem folyamán egyszer fogtam a kezemben csecsemőt*, vagy ezt a tényt inkább tartsam majd titokban?
Egyáltalán, érdemes így gyereket vállalni és reménykedni, hogy majd beütnek a hormonok és magamtól rájövök mindenre?

*kb. öt másodpercig, majd a nővérem elkezdett kiabálni, hogy "tartsd a fejét! tartsd a fejét!", egyre hangosabban, én pánikba estem, gyorsan anyám kezébe nyomtam az unokahúgomat, és legközelebb csak a kezét fogtam meg, amikor már nagyjából tudott járni.

Ma megfogadtam, hogy elkezdek tanulni, szóval kitakarítottunk Medveggyel, és én fél órán át pucoltam a billentyűzetemet a laptopon.
Kijött belőle egy fél macska és egy marék morzsa.
Undorító disznó vagyok.

Things I Loved This Week

♥ EZ AZ IDŐJÁRÁS ♥ elrakhattam a télikabátomat - amit egyszerűen imádtam kékségében, de sebaj, csekély ár ez a jó időért ♥ Budapest Baristas ♥ egyre többször edzésre menni ♥ a futószezont is megnyitottuk! ♥ MOVE YOUR BODY, EVERY-EVERYBODY, MOVE YOUR BODY, COME ON EVERYBODY ♥ "derékban karcsúsított kabát, francia sapka, napszemüveg... mindig úgy nézel ki, mint aki most érkezett Párizsból" (ha ha ha... de azért jólesett, na) ♥ csokis zabkásával indítani a reggeleket ♥ új sampon a Lush-ból - mit csinálnak ott az eladókkal, hogy mindig ilyen mosolygósak és cukik? ♥ rendet raktam a dolgozóasztalomon - szabad a pálya, már csak dolgozni kell ♥ apa-lánya kávérandik ♥ The Disaster Artist ♥ új kék tányér ♥ Medvegy is elkezdett németül tanulni ♥

Optimizmus, fn.

Vettem egy bokavillantós nadrágot.

Igyekszem őszintén hinni benne, hogy lesz még egyszer olyan idő az életben, amikor nem ráz ki a hideg egy minimális csupasz bőrfelület villantásának gondolatától.

A homlokom amúgy fázott