Kajás vallomások

Nagyon nem szeretem, ha mások látnak evés közben, étteremben is igyekszem úgy ülni, hogy háttal legyek a teremnek.

Nem voltam válogatós kisgyerek, de kevés zöldséggel-gyümölccsel kapcsolatban változott azóta a véleményem: amit akkor nem szerettem, azt most sem. Viszont az alma és a répa gyakorlatilag egy éves korom óta a kedvencem, szüleim szerint már üveges bébipapiból is alma-répa fogyott a legtöbb.

A gomba az egyetlen, amivel kapcsolatban nagyot fordult a kapcsolatunk: gyerekként undorral piszkáltam a tányéron, manapság egy-két hetente biztosan elkészítem valamilyen formában.

Nem szeretem a változatosságot, ha rákapok egy bizonyos jellegű ételre, képes vagyok akár hónapokig ugyanazt enni, minden alkalommal ugyanúgy kiélvezve az étkezést.

Egy csomó instás kajabloggert követek, de izomból tiltom azokat, akiknek a feedjük minden nap flatlayben fotózott a csicsás zabkásából áll, kék butlerses tányérban.