2021. január 4., hétfő

Wo-ooo-oh, CHANSON DE ROLAND

Egyre kényelmetlenebb hiányát érzem a könyveimnek, főleg most így megint bezárva a lakásba. Mert persze, interneten el lehet érni bármit, de az igazi mégis az, amikor az ember megkíván valamit és csak úgy leemeli a könyvespolcról. A némettanulás volt most az utolsó csepp, újra aktívan németezni akarok, és hát az első gondolatom az volt, hogy oké előveszem a régi Themen Aktuell-eket és végigszaladok rajtuk.
Haha, jokes on me.
A német megfelelőjét a fentebbi okokból nem tudom.

Pár nappal ezelőtt jöttünk haza a napi kültéri programunkról (élelmiszervásárlás) és szokás szerint végigpásztáztam az ablakokat macskát keresve, amikor megláttam egy piros izzóval bevilágított szobát. Felüvöltöttem Medvegynek, hogy nahát nézze, valakik becsavarták a szexizzót*, erre megnéztem jobban és hát izé, tényleg. Egyszerre vagyok öreg és nagyon ártatlan.

*

Miután láttam, hogy a macska mennyire szereti a macskabútorát, de csak addig használja, amíg ott vagyok a hálóban, rászoktunk, hogy reggel kihozzuk a nappaliba, este pedig vissza - azóta az öröme határtalan, reggel őriz engem amíg alszom, aztán egész délelőtt onnan ítélkezhet felváltva rajtunk meg az utca népén. Gondolkodtunk, hogy veszünk még egyet, de egy macskának felesleges kettő, úgyis mindig ott van, ahol mi.
Valószínű Pó lesz az egyetlen vesztese annak, ha végre visszatérünk a normális kerékvágásba és mindketten dolgozni fogunk, annyira édesen élvezi az állandó jelenlétünket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése