Polcz Alaine-t olvasok Mészöly Miklósról, és nem megy, nem tudom megérteni ezt a "szerelmet". Talán én ehhez túlságosan szabólőrinc vagyok* és nehezen tudom elfogadni, hogy másfájta szerelem is létezik.
*vagyis egy önző darab szar aki körül mindennek forognia kell
Elkezdtem cold brew teákat csinálni szálas teából, fehér- meg hibiszkusz teát próbáltam, eddig bejönnek. Néha a tököm kivan, hogy ilyen vagyok, hogy a saját érdekemben túl kell járnom a saját eszemen, de amúgy simán elfelejtek inni és a nap végén szégyenletesen alacsony vízfogyasztásom (ami néha konkrétan csak két kávé és a friss gyümölcs, amit eszem).
Az egyik munkatársam megint covidos, mi meg együtt dolgoztunk két napja majdnem végig, hát a boldogságom határtalan. A tesztem tegnap este még negatív volt, de már szorongok.
Volt egy másik riadalom is a napokban, a malac szőröset hányt - de többször és roppant drámaian tette, egyszer elment utána a kis hangja, majdnem megszakadt a szívem, amikor csipogni próbált, de nem jött ki semmi. Meggugliztuk, tippeket kérek, hanyadik találat volt a rák.
előző cicánkat rák miatt veszítettük el iszonyú hirtelenséggel
Már majdnem gyömöszöltük be a dobozba hogy akkor irány a doki, elvégre van biztosítása, de mivel összességében jó volt a kis közérzete és más tünetet sem produkált, végül hagytam érvényesülni a józan eszem és nekiálltam naponta kefélni a kis husit meg átálltunk a szőroldós jutalomfalatra.
Csodák csodájára azóta minden szupika.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése