Ma új íróasztalt vettünk, ami azzal járt, hogy kiszelektáltam a régi alatt lévő vackokat. Így akadtam rá egy régi füzetemre, és benne egy gyöngyszemre.
Nyelvtanórán párbeszédet kellett írni, már nem emlékszem, mi volt a feladat vagy a téma, de íme az enyém, az eredeti és cenzúrázatlan, 2008ból:
Lány: Szia drágám! Olyan szép napunk van ma! Hogy vagy?
Fiú: Ó, életem, olyan boldog vagyok, hogy hívtál! Tudod, hogy nélküled életem egy taknyos papírzsepit sem ér!
Lány: Figyelmeztetlek, ne mondj ilyet!
Fiú: Szerelmem olyan, mint egy számsor: végtelen és egyre csak nő!
Lány: Na mennem kell. Nem csak a kapcsolatunk, de a vonal is megszakad.
Fiú: Jaj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése