2015. július 13., hétfő

Szombaton étterembe mentünk, tegnap cukrászdába, ma állatkertbe. Igyekeztünk bepótolni, hogy előtte gyakorlatilag egy hónap kényszerkarantén volt a vizsgák miatt.

Amúgy az állatkert nagyon jó volt, bár csendben megjegyeztük, hogy gyerekkel még jobb lenne mert akkor biztos nem idegesítene ennyire másé. Sok jófej állatkát láttunk, Medvegy sokat fotózott - engem is, és a legjobban sikerült képen cipőt fűzök, rajtakapom, hogy fotóz és lesújtóan nézek.
#storyofmylife

De a legjobban a pusztai macskát vártam, lényegében miattuk találtuk ki az egész állatkertesdit, és nem is volt hiába, fél órán át pattogtam a ketrecük előtt. Hihetetlen cukik, nehezen hittem el, hogy bír el ennyi cuki fluffyságot a világ. Hazafelé még egyszer meg akartuk nézni őket, de addigra már aludtak, csak az egyikük füle hegyét láttuk.

Élőben ugyanolyan derp feje van, mint a képeken, és egyszerűen meg kell zabálni. 
Mondtam is Medvegynek, hogy ha ő drogbáró lesz én meg a kitartott felesége, akarok egyet a fehér bőrkanapémra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése