2019. január 15., kedd

Amíg lehet

Így szerettek ők előadáson voltam, ahol az előadás előtt bejött egy Átriumos ember a színpadra és szólt pár szót a kormány legújabb döntéséről a kultúr-tao megszűnésére, és hogy emiatt a független színházak, mint az Átrium is veszélybe kerülnek, és felhívta a figyelmet a támogató programokra. Megalapozta a hangulatot.
Hazaérve vettem még egy jegyet egy későbbi előadásra.

hangulatjavító kopaszcica tumblrről
Egy hét múlva lesz az utolsó vizsgám, és amikor Babitsról azt olvasom, hogy élete végén a gégerákja miatt nem tudott enni és gyomorszondája volt, az első gondolatom az, hogy megmaradt emésztőfunkció mellett polimer tápszert adunk, gyomorba, szájon át vagy szondán bólusban, és sorolom a tápszermárkákat.
Nem akarok szakbarbár lenni, help.

Unatkozom és vágni akarok a hajamból. Csak az a szerencse, hogy a hajvágó olló most anyukámnál van, szóval szerencsére nem tudok magamnak hirtelen felindulásból frufrut vagy bubifrizurát vágni.
A kék hajfestéket viszont még nem dobtam ki (DE MIÉRT).
Hmm.

3 megjegyzés:

  1. Az Átrium a kedvenc pesti színházam! A félelelm megeszi a lelket, Őrült nők ketrece, Igenis miniszterelnök úr: ez a 3 utolsó amit láttam ott és mindenkinek szívből ajanlom :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Őrült nők ketrecét én csak egyszer, de anyukám vagy háromszor, annyira tetszett neki:DD

      Törlés
    2. *láttam, csak az ige maradt le...

      Törlés