2014. január 6., hétfő

Ma voltunk az egyetemen. Csak a to-n ügyet intézni, de voltunk.
Megszakadt a szívem, mert nagyon szerettem volna oda tartozni. Egy évig próbáltam elérni, hogy befogadjon az egész, a rendszer, az épület, de most mintha soha nem is jártam volna oda. Mert ismertem minden előadót és termet, minden lépcsőt, de mégis idegen és fura volt.
Pedig a túrórudi automaták a helyükön voltak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése