Higher on the beat, and I know it's a place to go

Időnként nem tudom, mi jót tehettem előző életemben, hogy kiérdemeltem a jelenlegibe BFF-et - akinek elég, ha gyanúsabb üzeneteket írok messengeren és egyből válaszol, hogy felhívhat, szeretnék beszélni? És én szeretnék és egy órán át hallgat, és aztán átveszi a józan eszem szerepét, amikor csak hisztérikusan, szorongástól torzan tudok gondolkodni.

♥

A hétvégén Bécsben jártunk-jártam: Medvegynek programja volt, szóval egyedül mászkáltam a városban. Azt hittem, jó lesz, elviszem magam randizni, sétálgatok, nézelődök, erre pontosan olyan volt, mint egy napra beszorulni a Deák tér-Váci utca-Ferenciek tere turistanegyedbe. 

Ja mégsem, a Váci utcában nincs annyi magyar.

Újra letöltöttem a cronometert és elkezdtem vezetni a napi kajabevitelemet: már a megfigyelés tényétől jóval fegyelmezettebb lettem, amitől csak még egyértelmű, amúgy mennyire nem vagyok az... nyüszi és nyafi.