2019. március 2., szombat

Stay cheeki breeki

Irreális félelmeim c. rovat, 17. fejezet:
Edzés után beleszorulok a saját sportmelltartómba, és a mentőket kell hívnom, hogy kivágjanak belőle.

Anyukámmal beszélgetünk.
Én: ...és nekiállok tanulni, mert néha azért azt is kell, ha ha.
Anyukám: Miért, manapság egész gyakran szoktál.
MI TÖRTÉNIK VELEM.

Mostanában Life of Borist nézünk, pedig nem szoktunk vevők lenni a trash-re, de az egyik legfrissebb videójában usankát varr a macskájának, és az ehhez hasonló minőségi tartalomnak mi sem tudunk ellenállni.
Az egyetlen dolog, ami nem hagy nyugodni vele kapcsolatban, hogy miért ilyen szőrtelen a karja, de engem az ilyenek tudnak felkavarni. Érdekes a lelkivilágom.

Tegnap megvolt az év első Aperol Spritzje, aztán most lehet tüdőgyulladásom van, mármint erre utal a mellkasi fájdalom meg a köhögés. A kettő valószínű nem korrelál, ettől még dühítő.

1 megjegyzés: