2014. augusztus 13., szerda

Különböző gyerekes bosszúkon töröm a fejem, amiket akkor hajtok majd végre, ha valaha egyszer végzek az ELTÉvel, de soha nem fogom elkövetni, csak kéjes örömmel fogok fantáziálni róla, valahányszor eszembe jut az egész.
Már kezdem érteni, miért marják egymást a váláskor a felek. Két éve még imádtuk egymást, de komolyan, a fél vesém odaadom az épületnek, ha kéri, most viszont már válunk, magamnak akarom a lakást és a kocsit is, csillagos égig tornáznám az asszonytartást és a kutyáját is elperelném, csak azért, hogy utána elaltathassam és a tetemét otthagyjam a portán.

AJJ DE KI AKAROK SZABADULNI.

1 megjegyzés: