Legyőzöm a világot

Tegnap fél óráig válogattam egy online hajszínpróbálgató oldalon, milyen szín állna jól nekem (a szőkén lamentálok jó ideje), és a végén arra lyukadtam ki, hogy igazából nem áll jól semmi, még a saját hajszínem sem. fml.

Kaptam egy emailt az ELTE TTK könyvtártól, hogy tartozom könyvvel és/vagy pénzzel, lépjek be ezen és ezen a felületen a könyvtárjegyem vagy a diákigazolványom számával és rendezzem a dolgaimat.
A problémám a dologgal csupán:
1. hat éve nem vagyok ELTE polgár,
2. ebből kifolyólag az ELTÉs diákom sincs már ugyanennyi ideje,
3. a könyvtárjegyemet is kidobtam már rég,
4. bemenni a könyvtárba meglehetősen nehézkes lenne jelenleg,
5. elég határozott emlékeim vannak arról, hogy az utolsó egyetemi látogatásomkor visszavittem két nálam lévő könyvet, és tény, dereng valami kb. 20 forint késedelmi díjról - csak az már nincs meg, be is fizettem vagy a könyvtáros legyintett rá,
6. semmilyen hivatalos értesítést nem kaptam erről korábban, és a tartozások elévülésének ideje 5 év.
Szóval ezúton üzenem az ELTE TTK könyvtárnak, hogy nyasgem.

Este elsétáltunk bevásárolni: amikor elindultunk otthonról, csak a megszokott szöszölő eső + köd volt, de amekkora szerencsénk volt, mire végeztünk, akkor kezdett szakadni.
Amúgy mindenki kézdörzsölgetve kérdezi, hogy úúú hogy bírjuk az angol időjárást? Nekem pedig rá kellett jönnöm, hogy semmi bajom nincs vele: imádom a sárga esőkabátomat, a bakancsom viszonylag nehezen ázik be, innentől nem különösebben zavar az eső.
Bár tény, D-vitamint már most elkezdtünk szedni.

Pulcsikat viszont sürgősen szereznünk kell, most kivételesen nem a közelgő vizsgaidőszak, hanem a közelgő valódi tél jeges leheletét érzem a tarkómon.