2015. november 22., vasárnap

Ebben a félévben két kiselőadást is kellett csinálni két külön órára, és a tanárok nagylelkűen felajánlották, hogy lehet párban is. A legtöbben boldogan kaptak az alkalmon, de én őszintén nem bántam volna, ha egyedül csinálhatom - erre mindkét alkalommal betársult mellém valaki.
És nem tudom, mennyire normális, de én inkább bevállaltam, hogy egyedül megcsinálom az egészet és majd átküldöm, csak ne kelljen csoportban dolgoznom.
Ezt szerintem nem írom az önéletrajzomba.

3 megjegyzés:

  1. Basszus, én azt hittem, hogy csak én vagyok ilyen. Erre kiderül, hogy vannak mások is. Most kicsit megnyugodtam :)


    Én mindig azzal nyugatom magam, hogy nem vagyok rossz ember, csa egyedül jobbat tudok csinálni. Nincs az, hogy egyeztetni kell a terveket, nincs munkamegosztás és szeretem, hogy én vagyok a felelős mindenért. :)
    ..bár most volt egy ilyen "páros munkám", de egész jól sült el. De azért egyedül mindig jobb :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg egyedül biztosan hozom az általam elvárt minimumot, nem kell kompromisszumokat kötni, és a lakásból sem kell kimozdulnom az elkészítéséhez:D

      Törlés
  2. Pontosan íííííígy van :) Azt hiszem ezt én is kihagyom az önéletrajzomból és nem nagyon emlegetem senkinek sem. :DDD

    VálaszTörlés