PSH kihívás - VI.

Egyre jobban látszik, hogy a végére maradnak azok a filmek, amiket ilyen-olyan okokból eddig halasztottam.

My boyfriend is back, 1993 - imdb 5.4
Ajánlom? - nem.
Újranézem? - nem.

Mi a fene volt ez a film?
Medvegy felajánlotta, hogy megnéz velem egy filmet a kihíváslistáról, én pedig rábíztam, hogy válasszon egy neki szimpatikusat. Tűnődve megkérdezte, hogy horrorfilm nincs is a listán? Ajánlottam neki ezt, mint horrorhoz legközelebb eső lehetőséget, de tényleg ezt szeretné? Nincs igazán garantálva a minőség, mivel ez még PSH karrierjének azon nagyon korai éveiből van, amikor a színészek nem válogatnak és kb. bármit elvállalnak, ami beszélő szöveggel jár.
Igen, ezt szeretné.
Biztos?
Biztos.
Szóval megnéztük, és egy roppant bizarr élményben volt részünk. A 90-es évekre jellemzően bugyuta és egyszerű volt, de összességében viszonylag jól szórakoztunk, néha még nevettünk is, de egyszer elég volt, köszönjük.

Hard Eight, 1996 - imdb 7.2

Ajánlom? - nem.

Újranézem? - nem.

Az eddigi Paul Thomas Anderson filmek közül ez tetszett a legkevésbé, nem fogott meg a téma, nem volt számomra érdekes. John C. Reilly-t egyre jobban szeretem, Gwyneth Paltrow pedig fiatalon, a pályafutása elvilegi csúcspontján sem volt valami nagy eresztés.
Az első felében csak az tartotta fenn minimális mértékben az érdeklődésemet, hogy vártam PSH-t, amint ez megtörtént, onnantól erőszakkal tudtam csak a képernyőre koncentrálni, a végén pedig már csak a háttérben ment, amíg olvastam.

The Talented Mr. Ripley, 1999 - imdb 7.4

Ajánlom? - igen.

Újranézem? - valószínűleg igen, a könyv elolvasása után.

Csak nem szabadulok Gwyneth Paltrow-tól: pont úgy jött ki, hogy egymás után néztem a kettőt, de ebben valamivel nézhetőbb volt. 

Előbb amúgy el akartam olvasni a könyvet, de úgy belassultam vele, hogy nem akartam tovább várni, aztán reméltem, az élmény majd bebikázza az olvasási tempómat. Matt Damon ennivalóan édes és kölyökképű (az elején), Jude Law pedig offenzíven és zavarba ejtően tökéletes, és mindketten a lehető legjobb választások a karaktereikre.

A könyvvel együtt nagyon jó élmény volt, csak a könyv kicsit ellustított: a szöveg elég lényegretörő és egyenes, a film ehhez képest nagyon diszkrét, oda kellett rá figyelni.

Mellesleg pedig: