2014. július 18., péntek

Lassan öt év után megnéztük közös életünk első romantikus filmjét, a Csillagainkban a hibát. Az én kontómra ment, elvégre én akartam (már olvastam a könyvet, és az is király), és utána egy fagyira is meghívtam (és haza is kísértem, mekkora gavallér vagyok már).
A film nagyon jó volt, de én akkor kezdtem magam kényelmetlenül érezni, amikor konkrétan - és nem csak szófordulatként használva, komolyan KONKRÉTAN AZ EGÉSZ TEREM BŐGÖTT. Én elmorzsoltam pár könnycseppet, azért nem vagyok kőből, de kifelé menet Medvegy elsütött valami hülye viccet, amitől előállt az a faramuci helyzet, hogy röhögve jöttünk ki a teremből, amíg mindenki más dagadt szemmel és az orrát törölgetve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése