Tegnap este sikerült olyan szerencsésen belerúgni a saját lábamba (IGEN), hogy azt hittem, leesett a nagylábujjam, de nope, csak a körmöm alól kezdett dőlni a vér. Hát én már sok mindent levágtam, felvágtam, megszúrtam, felszúrtam magamon, de a körmöktől kiráz a hideg (gond nélkül végignéztem egy rakat trancsírozós filmet, voltam boncoláson is, de ha valaki betört körmöket emleget, komolyan kiborulok), úgyhogy tüneti kezelésként oda sem nézve lefertőtlenítettem, rádobtam egy papírzsepit és egész este görcsösen merev pózban tartottam, nehogy hozzáérjen valami.
Órákkal később vettem a bátorságot, hogy megnézzem, és úgy tűnik, meg tudják menteni a lábam.
Jaj, szegény, az ilyen rohadtul tud ám fájni! Mostanában én is folyamatosan megtalálom az asztalom sarkát és múltkor én is azt hittem, hogy eltört, de szerencsére én is megmaradok :P
VálaszTörlésA KISLÁBUJJ A LEGALATTOMOSABB DOLOG AZ EMBERI TESTEN. Kb mint egy vakbél, csak kívül.
TörlésAmúgy ez ilyen tipikus lányos dolog: nagyobb bajokat kihordunk lábon, mert dolgunk van - erre egy ilyen kis bibitől teljesen kiborulunk:D
elkezdtem olvasni a posztot, és hirtelen azt hittem, hogy ezt én blogoltam.
VálaszTörlésa nope teszi, vagy a béndzsulás?:D
Törléshát egyrészt nekem is mindig a körmömmel van a baj, másrészt én is nagyon közveszélyes tudok lenni magamra, és sajnos néha szegény Koppányra nézve is :D
Törlés