Ma Elsősegélynyújtás előadáson végigvettük, hogyan kell levezetni egy szülést és mi a teendő egy újszülöttel.
Az egész részletesen volt illusztrálva, szinte képregényként nézhettük végig falnyi méretben, hogyan kerül ki egyre több része a gyereknek a napvilágra, és nő létemre komolyan a belem kifordult, a kitolási szakaszra inkább letettem a homlokom a padra és megkértem a többieket, szóljanak, ha megint van a nénin bugyi.
Az előadó bácsi ránk is szólt, hogy nők vagyunk nehogymár meglepődjünk, de ettől még a mellettem hasonlóan traumatizált L. is megjegyezte és maximálisan egyetértettem vele, hogy a fiamnak majd találnia kell egy másik kijáratot, mert ez nem opció.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése