Lett bankszámlánk, méghozzá közös!
A faszom vírushelyzet miatt telefonon kellett lebonyolítani az ügyintézővel (aki amúgy egy tündér, remélem örökre vele fogjuk intézni az anyagi helyzetünket a banknál), a fél órás telefonhívás végére szabályosan leizzadtam. Nem vagyok én ehhez szokva: ezeket magyarul is úgy csináltuk, hogy otthon megbeszéltük, majd elmentünk a bankba, ahol Medvegy végezte a tényleges intézkedést, én meg közben piszkáltam a tollat a pulton.
Kicsit sír a lelkem, mert feministának vallom magam, nőket a politikába, vezető pozíciókba, mi is képesek vagyunk tudományos meg társadalomtudományi összefüggések átlátására - aztán jómagam olyan szinten allergiás vagyok a bürokráciára, egyszerűen képtelen vagyok ügyintézés közben elégséges figyelmet produkálni, kell mellém Medvegy, aki az érdemi munkát végzi.
Mondanám, hogy ez csak egyéni személyes problémám, de lehet a kis csekély értelmű asszonyagyamban kell a hely annak a vitális információnak, hogy melyik szupermarketben mennyibe kerül a csicseriborsó és melyik a kedvenc programom a mosógépen.
Ja, és vicces, annó Medvegy és én kicsit nem értettünk egyet benne, mi legyen a nevem esküvő után - végül az én nevem, én döntésem alapon maradtam Apámneve Sieglinde.
Erre itt Mrs. Apamneve (ékezetek nélkül, ha ha) Sieglinde vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése