2020. augusztus 7., péntek

Tegnap eljutottunk minden költözés kötelező pontjáig: voltunk az IKEA-ban. Ami aztán valahogy életem egy legfurább élménye lett.

Már eleve csak szakaszosan mehettünk be, de jelenleg teljesen normális, hogy várni kell egy-egy bolt előtt: meg van határozva, hányan lehetnek bent, és néha meg kell várni, hogy valaki más kijöjjön. De az étteremhez érve megállított egy dolgozó, hogy eddig és ne tovább, foglalásunk van? Mi csak lestünk, hogy hogyan?
Hát foglalás.
Nincsen, de akkor lehet most?
Persze, nem gond, van még szabad asztal négy főre, adjuk meg az egyikünk adatait. Ezek után az asztalunkhoz kísértek, ahol ott vártak ránk a kikészített étlapok.
A csoportból egy ember mehetett rendelni, majd negyed óra múlva az asztalhoz hozta egy másik dolgozó a három adag hús- és egy zöldséggolyót, lefedve melegen tartó fedővel.

Aztán végre mehettünk ámokfutni, szigorúan lista szerint.

Szakembereink kanapétesztelés közben
+ személyiségi jog védelmi retek

2 megjegyzés: