Az idei szerzemények közé bekerült egy jegygyűrű (meg a vele járó összes előny), egy remek kis érettségi (így utólag eldicsekedhetek a 423 pontommal), ennek örömére egy meseszép Swatch óra (azóta ránőtt a karomra), egy egyetemi index (amibe azóta gyűlnek a jegyek), egy aláírt hallgatói szerződés, egy pár mese- és mondókáskönyv Jövendőbeli Kisfiunknak, jópár centinyi haj pluszban, egy rózsaszín, Frank nevű ipod, valamint tönkrement telefonom helyett egy igazán okos okostelefon (azóta sikerült megszeretnem), még egy bankkártya (csap a közös számlánkon leledző közös pénzünkhöz: nagy a csábítás egy körre valamelyik plázában), meg egy Dora Abodi designerruha (hordani még nem mertem, de időnként gyönyörködöm benne a szekrényben).
Ettem szusit (azóta sem vágyom rá, nem vagyok elég sznob), olvasztott csokiba mártogatott gyümölcsöket, tetemes mennyiségű zabpelyhet, még tetemesebb mennyiségű étcsokit, több ládányi almát, és víz ugyan nem fogyott sok, de tea annál több.
Nem táncoltam a szalagavatómon, nem másztam falat, nem festettem be a hajam (pedig néha nagyon untam), nem csaptam a dékán arcába a hallgatói szerződést "fuck this shit" felkiáltással, és a pasimat sem cseréltem le (tudom, ez így nem izgalmas, de ragaszkodó típus vagyok, na).
Na és holnaptól?
Először is mindkettőnknek át kéne jutni néhány vizsgán (vizsgaidőszak kéz a kézben, nincs is ennél nagyobb párkapcsolati próba), és valamelyikünknek várható egy diploma. Hamarosan költözünk első igazán közös kis fészkünkbe, azt ki kell pofozni és be kell rendezni. Aztán ki kell alakítani a saját háztartásunkat, és azt vezetni. El szeretnék menni dolgozni (igazából nem szeretnék, de valószínűleg kelleni fog). Ha minden jól megy, 2013 is hoz gyűrűt, csak kevésbé csicsásat és nem csak nekem. Fogyni nem nagyon szeretnék, sportosabb és fittebb leszek, meg felsőtestre gyúrok egy kicsit, mert a jól ismert fehér ruhából csak az látszik ki, és nem a jelenlegi, kissé csontos verziót óhajtom kificcenteni.
Röviden ennyi.